A mostani rész arról fog szólni, hogy Ramón miként rontja el megint a szerelmi életet, majd hogyan hozza azt újra magas szintre. A többi meg kiderül...
Az első részt ITT, az előző részt pedig ITT találod. Jó olvasást kívánok !:)

Az ismerősnek jelölés egy délután érkezett. Mielőtt elfogadtam volna, egy kicsit megkukkantottam a leányzó adatlapját. A képei után úgy döntöttem, hogy visszajelölöm, hiszen nagyon szimpatikusnak tűnt. De mivel én egy nagyon kíváncsi típus vagyok, ezért úgy döntöttem, hogy ráírok, mert érdekelt, miért jelöld be. A beszélgetés így zajlott: 

-Szia !:) Megkérdezhetném, hogy minek köszönhetem a jelölésedet ?:)
-Szia:) Ne haragudj, hogy csak így bejelöltelek, de olvasgattam a blogodat, amikre egyszerűen nem találok szavakat ! Miközben olvastam az írásaidat, szinte éreztem fizikálisa, hogy emelkedik a tudati szintem. Emiatt jelöltelek be, hogy aztán elmondhassam, mennyire jól csinálod, amit csinálsz. Mellesleg úgy gondolom, hogy számodra gyerekjáték a pozitív gondolkodás. Már régóta kerestem egy ilyen srácot, aki olyan dolgokról ír, mint Te !:)
-Huhh, az az igazság, hogy így elsőre nem nagyon tudok mit mondani, hiszen annyira megleptél ezzel, hogy az csuda. Először is nagyon szépen köszönöm a dicsérő szavakat ! Nem nagyon számítottam arra, hogy a cikkeim miatt valakitől ilyen üzeneteket kapok. Úgy látszik, nem volt fölösleges írásba kezdenem. :)
-....

Pár nap alatt nagyon jóba lettünk és már terveztük is az első találkozót. Mivel tőlem olyan 30 km-re lakott így egyszerű volt megoldani.

A találkozó nem ment zökkenőmentesen, hiszen a buszmegálló felé vezető után megpillantottam az exem. Emiatt úrrá lett rajtam a szomorúság, mivel úgy látszott, mégse voltam túl az előző kapcsolatomon. Ennek hatására majdnem le is mondtam a "randit". De nem mondtam, hiszen nem párt keresni mentem, hanem barátságot kötni, szóval elmentem. Amint leszálltam a buszról, ő már ott várt és integetett, hogy ő az. Csodálatosnak és nagyon barátságosnak tűnt. Miután személyesen is bemutatkoztunk egyből el is indultunk az ottani könyvtárba, mivel már előtte megbeszéltük, hogy hova fogunk menni. Amikor odaértünk, bejelentkeztünk és utunk egyből a spirituális könyvek felé vezetett, hiszen mindketten nagyon szerettük ezt a témát. Majd levettünk pár könyvet és az olvasószobába vittük őket. Miközben nézegettünk a könyveket elkezdtünk az életünkről mesélni egymásnak. 

-Tudod Rella, mindig is ilyen lányt kerestem, aki hozzám hasonlóan szereti ezeket a dolgokat. Szóval már most kijelentem. Nagyon örülök neki, hogy megismerhetlek és úgy érzem, hogy sokat fogunk még egymásnak mesélni -mondtam.
-Én is pont erre gondoltam ! Jövőhéten is tali ? *nevetett*
-Benne vagyok ! *nevettem*

Ezután már csak folyamatosan nevettünk, majd többszöri felszólítás után kizavartak minket a könyvtárból. Jól kezdődött az első "randink". A kis könyvtári kalandtól megéheztünk, így beültünk ilyen szendvicsezőbe. Mindketten ugyanolyan vega melegszendvicset ettünk. Az uzsonna után még elmentünk egy parkba leülni és beszélgetni. Azt mondta, hogy fázik, ezért átkaroltam és közelebb bújtam hozzá. (kis cseles) Ahhoz képest, hogy ez volt az első találkozónk, nagyon összehangolódtunk, amire egyáltalán nem számítottam. Mivel szeretek mindent mások tudtára adni, így közelebb hajoltam a füléhez és érzékien belesúgtam: "Köszönöm!"  Ezen elmosolyodott és megölelt, majd a szemembe nézett és azt mondta: "Én is köszönöm !" Ekkor ki is rázott a hideg, vagy inkább valami más ?

A találka vége is jól sikerült, hiszen amint megköszöntük egymásnak a napot, a telefonomra néztem. A hirtelen meglepődésből elkiáltottam magam, hogy: "6 PERC ÉS MEGY A BUSZ!" (Érdemes tudni, hogy 7 percre van a buszállomás kb...) Egyből afrikai üzemmódba kapcsoltunk és úgy futottunk, mintha egy gepárd kergetne minket. A futásnak köszönhetően egész hihetetlen, de volt még kb. 2 percünk. Egy 1 perces ölelés után elköszöntem tőle, majd felszálltam a buszra. 

De úgy éreztem, mintha az egyik felemet hagytam volna ott...

FOLYTATOM...